Hasznos információk Horvátországba utazóknak
A legtöbben autóval utaznak horvátországi nyaralási helyszínükre. Legtöbbször ez a legjobb, és legolcsóbb módszer. Lehetővé teszi azt is, hogy a kiválasztott nyaralóhely környékén sok szép strandot, és települést felfedezzünk. Horvátország legtöbb területén erre lehetőség is van, hiszen egymáshoz közel sok érdekesség található. Az alábbiakban részletes, hasznos tippeket, tanácsokat, információkat olvashatnak az autósok – azok, akik először indulnak autóval Horvátországba, és azok is találhatnak újdonságokat, akik már sokadszor.
Autópályák, autóutak Horvátországban
- A1 autópálya: észak-déli irányban, Zágráb – Karlovac – Lika-Senj – Zadar – Sibenik-Knin – Split – Ploce – Metkovic útvonalon halad Dalmáciába. Hossza 480,7 km, ezzel Horvátország leghosszabb autópályája. Ezt használjuk mi magyarok is Zágráb után, amennyiben Magyarország felől Dalmáciába megyünk, de Isztria és a Kvarner-öböl felé is egy szakaszon ebbe az irányban halad az út.
- A2 autópálya: A szlovén határ és Zágráb között húzódik észak-déli irányban, Magyarország felől ez az autópálya nem esik útba.
- A3 autópálya: A szerb határtól, Horvátország délkeleti részén keresztül Zágrábba, majd Szlovéniába megy. Pécs környékéről érkezve haladhatnak erre Magyarországról érkező autósok Kutina-Zágráb között, valamint Dél-Magyarország Pécsnél keletebbi részeiről az Eszéktől induló A5 szakasz után.
- A4 autópálya: Az M7-es autópályától, a magyar határtól, a Gorican határátkelőtől, Varasdon keresztül Zágrábig megy, tehát ezt minden esetben útba ejtik a magyar utazók Budapest felől érkezve, akár Dalmáciába, akár Isztriába, akár a Kvarner-öbölbe mennek. Hossza 97 km.
- A5 autópálya: Észak-dél irányban Eszék és a szlovén határ (Svilaj határátkelő) között húzódik, a tervek szerint az északi szakasza továbbmegy majd a magyar határhoz, ahol összekötésre kerül az M6 autópályával. Dél-Magyarországról érkezve, Bosznia fele használhatják ezt az autópályát a magyar autósok, valamint akik Zágráb irányába haladnak, Eszéktől, míg rá nem hajtanak az A3 autópályára.
- A6 autópálya: Bosiljevo-Fiume (Rijeka) között, a Kvarner-öbölbe és Isztriába utazva Magyarországról ez használható az A1 autópálya után.
- A7 autópálya: Rupa (szlovén határ) – Fiume (Rijeka) – Krizisce útvonalon megy a szlovén határtól a Kvarner-öbölön keresztül, összeköttetést biztosít az A1 és az A6 autópálya között.
- A8 és A9 autópályák: Az Isztriai-félszigeten belül húzódó autópályák Y alakban, észak-déli, valamint nyugati-északkeleti irányban szelik át Isztriát. Magyarországról Isztriába tartva Fiume után, valamint Szlovénia felől érkezve, valamint Isztrián belül ezek is használhatók, isztriai nyaralóhelytől függően. Az A8 szeli át a szigetet nyugati-északkeleti irányban, A9 pedig észak-dél irányban a szlovén határ és Pula között húzódik.
- A10 autópálya: rendkívül rövid, 4,6 km-es autópálya, a boszniai Nova Sela határátkelő, és Metkovic között, Horvátország délkeleti részén.
- A11 autópálya: Zágráb és az attól délkeletre fekvő Moscenica között halad.
- D1 út: Ugyan nem autópálya, de meg kell említeni, mivel ez megy Karlovactól (illetve előzőleg már a szlovén határtól, de a magyarok Karlovacnál szoktak rátérni Magyarország felől érkezve az A1 autópályáról) a Plitvicei Tavak Nemzeti Parkhoz. Ezután továbbmegy a tengerpartra, Splitnél a D8-as úthoz csatlakozik.
- D8 út: Gyönyörű tengerparti út a partszakasz teljes hosszán, Rijeka és Dubrovnik között.
- D66 út: Opatiját Pulával összekötő, az Isztria keleti részén haladó autóút.
A fizetőkapuk használata
- Az autópályára felhajtáskor egy bizonylatot kapunk, a gomb megnyomásával (vagy néhány helyen személyesen adják oda). A díjat a lehajtásnál kell kifizetni, a megtett út alapján, a bizonylat odaadásával. Kivétel néhány híd és alagút, ahol előre kell fizetni.
- Felhajtáskor mindegy melyik sávba állunk, csak ne a jobb szélső, ENC-s sávba!
- A lehajtásnál bankkártyás sorban általában kevesebbet kell várakozni, nagy sorok inkább a készpénzes sávokban szoktak kialakulni. A szélső ENC-s sáv ekkor se jó!
- Zágráb-Lucko visszafele: ez egy speciális fizetőkapu. A két sávos autópálya 4 sávra bővül a fizetőkapuk előtt. A bal oldali két sáv kizárólag készpénzes, a jobb oldali két sáv bankkártya és ENC (azon belül bal kizárólag ENC, jobb bankkártya). A két-két sáv szalagkorláttal lesz elválasztva. A készpénzes sorokban bizonyos napokon kilométeres sorok is lehetnek, a jobb oldali két sávban pedig zavartalanul halad a forgalom.
- Készpénzes fizetésnél figyeljünk, hogy jól adnak-e vissza, mert előfordulhat, hogy “véletlenül” elszámolják magukat.
- Kuna mellett Eurót is elfogadnak, de a visszajárót kunában kapjuk.
- Létezik a megállás nélküli, elektronikus fizetést lehetővé tevő ENC-rendszer is, amely több helyen jelentősen meggyorsítja az áthaladást, és nem kell a csúcsszezonban sokáig sorban állni. De ez turistaként csupán oda-vissza útra nem éri meg megvásárolni annak ellenére hogy kedvezményt ad az autópálya díjakból (hacsak valaki nem akarja elkerülni a várakozást, és nem gond, ha ezért többet fizet), mivel a legkisebb csomagban is 120 Kunába kerül az eszköz, továbbá 333 kunát előre fel kell rá tölteni. Ugyanakkor több helyen lehet bérelni is, úgy már megéri. Több honlapon ajánlják, hogy ilyen esetben ugyanannyit kell fizetni, mintha az autópályadíjat a fizetőkapuknál fizetnénk. De, az ENC miatt, így sokkal gyorsabb az áthaladás. Horvátországban Magyarország felől a leghamarabb a zágrábi fizetőkapunál lehet megvenni (de vasárnap nincs nyitva a vételi hely). Isztriában az Isztrián kívül használt ENC nem érvényes, a félsziget útjaira, ill. az alagútra külön ENC-készülék vásárlása szükséges (pl. Rijekában).
Előírások, szabályok
- A horvátországi autópályákon a sebességhatár 130 km/h (amennyiben egyéb sebességkorlátozás nincs érvényben). Gyorsforgalmi úton 110 km/h, lakott területen kívüli egyéb úton 90 km/h, lakott területen belül 50 km/h a sebességhatár.
- Az autópályákon fixen telepített sebességmérő kamerák jelenleg nincsenek, de 2020-tól átlagsebességmérő kamerákat telepítenek. Addig, illetve ezen kívül, a sebességet az autópálya rendőrség méri az autók mögött haladva, majd a gyorshajtó autóst az autópályáról kivezetve helyszíni bírságot szab ki.
- Utánfutóval autópályán 90 km/h, gyorsforgalmi úton és lakott területen kívüli egyéb úton 80 km/h a megengedett sebesség.
- 24 éven aluli, valamint 2 évnél frissebb jogosítvánnyal rendelkezők számára 120/100/80 km/h a sebességhatár.
- 12 évnél fiatalabb gyerekek csak a hátsó ülésen utazhatnak! Kivételt képeznek a 2 éven aluli gyerekek, akik szállíthatók a vezető mellett, a menetiránynak hátul, gyerekülésben, amennyiben nincs légzsák, vagy ki van kapcsolva. 5 éven alul csak gyerekülésben szabad utazni.
- Láthatósági mellény használata kötelező az autóból kiszállva, az út mellett állva, illetve Horvátországban kötelező láthatósági mellényt tartani az autóban!
- Radardetektorok használata tilos, még kikapcsolt állapotban sem tartható az autóban.
- Ahogy Magyarországon is, a biztonsági öv használata természetesen kötelező, és a vezetés közbeni telefonálás tilos.
- Ittas vezetés 0,5 ezrelékes véralkoholszint felett tilos. Azalatt ugyan megengedett tehát, ugyanakkor balesetnél ez súlyosbító tényezőnek számít. Ilyen esetben már ittasnak veszik a sofőrt kisebb véralkoholszint alatt is, baleseteknél szondáztatás van, és zéró tolerancia az alkoholra.
- A nemzetközi zöldkártya nem kötelező, de javasolt.
- A pénzbírságokat a helyszínen kell kifizetni, amennyiben nincs nálunk készpénz, postán fizethető be, és a bírság befizetéséig a rendőrség az úti okmányt visszatarthatja.
- A közlekedési bírságok nagyon magasak, 2019-ben drasztikusan megemelték őket, jóval magasabbak, mint Magyarországon. A pénzbírságok 1000-20000 kunáig terjednek. Például, kézben tartott mobiltelefonért, veszélyes jobbról előzésért 1000 kuna a bírság, piroson áthajtásért 2000-5000 kuna a büntetés, az elsőbbségadási szabályok megszegése esetén 3000-7000 kunát fizethetünk. A gyorshajtás lakott területen belül 1000-20000 kuna (akár 1 millió Ft), lakott területen kívül 2000-15000 kuna, a sebességátlépés mértékétől függően.
